Illetékességi terület
A Maribori Területi Levéltár a következő közigazgatási egységek területén látja el feladatát:
- Dravograd
- Gornja Radgona
- Lenart
- Lendava
- Ljutomer
- Maribor
- Murska Sobota
- Pesnica
- Radlje ob Dravi
- Ravne na Koroškem
- Ruše
- Slovenj Gradec
- Slovenska Bistrica.
Levéltári anyagok és gyűjtemények
A Maribori Területi Levéltár jelentősebb irategységei és gyűjteményei a következők:
- megállapodásokat és szerződéseket tartalmazó, 1246 és 1865 között keletkezett pergamen alapú dokumentumok
- levéltári iratok tematikus gyűjteményei
- földbirtoklással és a földbirtokokkal kapcsolatos dokumentumok a 15. századtól kezdődően, valamint a szerzetesrendek birtokaira vonatkozó iratok a 17. századtól
- közigazgatási szervek, bíróságok, társaságok és cégek, pénzügyi intézmények, egyletek és társulatok, valamint ezzel kapcsolatos szervezetek iratanyagai a 19. század közepétől
- járási, megyei és községi tanácsok, valamint más politikai, közigazgatási és igazságügyi szervezetek és intézmények anyagai
- magánszemélyek anyagai, Szlovénia stájerországi részéről, valamint a Muravidékről származó történészek, tudósok, politikusok, írók, zeneszerzők és mások gyűjtései.
Múltunk - Intézményünk története
A levéltári anyag begyűjtésének, megőrzésének és megóvásának hagyománya a Maribori Területi Levéltár illetékességi területén sokkal régebbi, mint maga az intézmény. Maribor közvetlen környékén a középkorig (egészen 1164-ig) vissza lehet vezetni az írott szó megőrzésével való törődést. Ez az oklevél említi először a maribori vár nevét, s egyúttal erre a területre vonatkozóan is ez a legkorábbról fennmaradt írásos dokumentum. A szűkebb értelemben vett levéltári tevékenység Mariborban csak a 19. század közepén vette kezdetét. Ez a lavanttal-i püspökségnek, a karintiai St. Andra-ból Mariborba való áthelyezéséhez köthető, amelynek során sok régi és értékes iratot hoztak magukkal. A kulturális örökség védelme iránti igény - különös hangsúlyt helyezve a levéltárakra - az 1896-ban létrehozott Lavanttali Püspöki Múzeum és az 1902-ben megalakult Német Múzeum Egyesület megalapításával merült fel. 1903-ban szlovén értelmiségiek létrehozták Mariborban a Szlovén Stájerország Történeti Társaságát. Ők kezdték el a magánszemélyektől, elsőként a helyi stájer képzőművészek hagyatékából származó iratok gyűjtését. 1909-ben az összegyűjtött iratanyag segédleteinek közzétételét is elhatározták.
Egy nyilvános levéltár megalapításának az ötlete már a 20. század elején felvetődött Mariborban. Ez azonban hivatalosan csak 1933-ban jött létre, amikor a Maribori Megyei Levéltár rendtartását elfogadták, és a levéltárat mint közintézményt megalapították. A levéltár gyűjtőterülete Szlovénia korábban Stájerországhoz tartozó vidékét, valamint a Muravidék és Koroška területeit ölelte fel. 1941-ben a levéltár mint önálló intézmény megszűnt és a maribori múzeumba olvadt be, annak egy külön osztályaként létezett, de a szakmai tevékenység szinte teljesen leállt. Független intézményként csak 1952-ben alapították újra, ekkor hivatalosan a Szlovén Népköztársaság Állami Levéltára Maribori Kirendeltségének hívták. Jelenlegi elnevezését, mint Maribori Területi Levéltár (Pokrajinski Arhiv Maribor) 1963-ban vette fel.
